A felelős kutyatartás közös ügyünk.

Hírlevél
feliratkozás


Név
E-mail


Az Ön banner
helye!

A Garten Studio június elején mutatta be a Városliget átépítésének új koncepciótervét, amelyhez az EB OVO Egyesület elemző tanulmányt és konkrét javaslattervet készített. Csonka Berta, az egyesület elnöke a több mint kétévnyi munkát, a folyamat közben szerzett tapasztalatokat meghatározónak tartja a közösségi kutyatartás hazai fejlődésében. 

 

Gazdik találkozója az Olof Palme Háznál

Kutyás egyeztetés a Városligetben, 2016-ban

Az EB OVO Egyesület még januárban fejezte be és küldte el civil szakértői javaslatát az őt ezzel megbízó Városliget Zrt-nek. Hosszú folyamat eredménye a tanulmány, amely a Liget Projekt kutyásokat érintő fejlesztéséhez nyújtott segítséget a tervezőknek.

 

A ligeti kutyasétáltatás fontos szempont lett

 

2014-ben, amikor a Városliget átalakításának hírére elindult az első civil egyeztetés, a ligeti kutyázás még nem számított fontos szempontnak. Ezt azonnal felismerte az EB OVO Egyesület, így elődleges célja az lett, hogy felhívja a Liget Projekt döntéshozóinak figyelmét a kutyás igényekre. „2015-ben indítottuk el az EB OVO Klub közösségi programot. Az első találkozót azzal a témával kezdtük, hogy mit tehetünk a Városligetért. Szerettünk volna rávilágítani a Liget kutyasétáltató funkciójának fontosságára, ennek érdekében figyelemfelkeltő rendezvényeket, fotózást szerveztünk a Városligetben, és mindenhol személyesen megjelentünk, ahová meghívtak minket. Ekkor készítettük el az első használati kérdőívet is a parkról, amelyet több mint 800-an válaszoltak meg. Egyre több anyagunk gyűlt össze a ligeti kutyázásról, és egy felkérésnek köszönhetően 2015-től hivatalos résztvevői lettünk a Városliget átépítését övező civil kerekasztalnak” – mesél a kezdetekről Csonka Berta, az EB OVO Egyesület elnöke.

 

Csak két zárt futtató szerepelt a tervben

 

Az ekkor még békés folyamatot az első koncepcióterv megjelenése szakította meg. A változás 2016 tavaszán történt, amikor a Garten Studio megnyerte a park átépítésére kiírt pályázatot, majd elkészítette az első koncepciótervet. A terven a park teljes területén mindössze két zárt futtatót jelöltek ki a tervezők, ami a ligeti kutyásokból hatalmas felháborodást váltott ki. Ez adott új lendületet a munkának, hiszen az egyesület így közvetlen kapcsolatba került a felhasználókkal, a kutyásokkal. „Ettől kezdve az volt a célunk, hogy még több adatot gyűjtsünk a ligeti kutyázásról és a gazdikról, amelyek segíthetnek a tervezőknek abban, milyenné formálják az új Városligetet, hogy az a kutyatulajdonosoknak továbbra is biztosítsa a megfelelő környezetet. Szerettük volna a ligeti kutyás életmódot objektív keretek között feltérképezni” – sorolja az elnök a legfontosabb lépéseket, amelyekkel az egyesület erősíteni kezdte szakmaiságát a mindennapi munkában. Felismerték, hogy szükségszerű egy kutyás stratégia megalkotása azokban az esetekben, amikor új közösségi terek, parkok átépítése, kialakítása elkezdődik.

 

A következő hónapok sok fejtörést és még több egyeztetést hoztak a ligeti kutyás használókkal. Ahogy Csonka Berta visszaemlékezik, ezeken a találkozókon érzelmileg túlfűtött viták zajlottak, de még ma is érezhető a bizalmatlanság amiatt, hogy a Városliget felújítása után, a hosszú egyeztetés ellenére is tiltó táblákkal találják szembe magukat a kutyások.

 

Több kerület felismerte a stratégiai tervezés szükségességét

 

A városligeti egyeztetésekkel párhuzamosan más kerületek is elkezdtek komolyan foglalkozni a közösségi kutyatartás kérdésével. „A kőbányai döntés – miszerint 2016 júniusától a X. kerületben csak zárt futtatókban lehet elengedni a kutyákat, és a parkokba még pórázzal se mehetnek a kutyák -, még inkább elkeserítette a kerületben élő lelkes civileket. Csatlakoztak a ligetiekhez azt remélve, hogy itt nem csak egy területről, vagy kerületről van szó, hanem egy gyakorlat kialakításáról, amely alapvetően határozhatja meg a városi kutyatartás szokásrendszerét Magyarországon” – foglalja össze az EB OVO elnöke, hogyan szerveződött a civil tábor. Szerinte a Liget Projekt egyeztetési folyamata alatt egyre több kutyás érezte meg annak a fontosságát, hogy tenni kell a hazai közösségi kutyatartás formálásáért.

 

Két lépcsőből álló felmérést végeztek

 

„Miután sikerült elérnünk, hogy a civil egyeztetések hivatalos része lett a kutyatartókkal való egyeztetés, újabb célt tűztünk ki. A parkhasználat és a kutyás igények átfogó felmérését határoztuk el. Ennek megvalósítására több ajánlatot is készítettünk, amelyeket a 2016 augusztusában miniszteri biztossá kinevezett Persányi Miklósnak küldtünk el” – részletezi Csonka Berta az utolsó hónapok munkáját.

 

A miniszteri biztos által életre hívott Liget Park Fórum újabb lökést adott a folyamatnak, hiszen megnyíltak a kapuk a civilek igényei előtt. Az EB OVO végül a civil fórumsorozat keretében kapott felkérést arra, hogy készítsen egy összefoglaló tanulmányt, amelynek alapja a ligeti kutyásokkal és más parkhasználókkal készített közvélemény-kutatás. Az így kapott adatok, valamint a többi kutyás szervezettel (Városligeti kutyások, Szabadon kutyázásért, Állatvédőrség) történt egyeztetés jó alapnak bizonyult arra, hogy javaslatot tegyenek egy ideális kutyás környezet kialakítására. Az egyesület munkáját ekkor már Csányi Vilmos akadémikus is kiemelte, és támogatásáról biztosította az EB OVO Egyesületnek írt levelében.

 

Régi működés új megközelítéssel

 

„Egy olyan javaslatot fogalmazunk meg, amely tükrözi az eddigi kiváló, ligeti kutyázás működését, hiszen a városligeti kutyasétáltatás jelenlegi rendszere is majdnem tökéletes. Az általunk megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy minimális a kutyás konfliktusok száma, és ezeket általában kulturáltan kezelik a park használói. Az el nem takarított kutyapiszok jelent inkább problémát, amelynek megoldása nem csak a használókon múlik, hanem a park adta infrastrukturális adottságokon is. A Városliget elhanyagolt állapota így ezzel a kérdéssel is kapcsolatba hozható, amely remélhetőleg változni fog a felújítás után, több kutyapiszok gyűjtő kihelyezésével, és praktikus eszközök bevezetésével” – reménykedik az EB OVO elnöke.

 

„A munkánk komoly kihívása volt, hogy a kimondatlan, jó kutyás működést integráljuk a tervezett park koncepcióba. Legtöbben azt gondoljuk, a Városliget úgy jó, ahogy van. Valóban példaértékű, egyedi és budapesti szinten is nagyon fontos kutyázás folyik a Ligetben. A használók fele Budapest távolabbi pontjairól érkezik csak azért, hogy ott szabadon sétálgathasson, játsszon a kutyájával. Az a feladatunk, hogy ezt a jó használatot fogalmazzuk meg, ami nem könnyű, hiszen sokan, sokféle elvárással tekintünk az átalakítás elé” – magyarázza Csonka Berta, aki szerint valójában a szabadon kutyázás gyakorlati, üzemeltetési és infrastrukturális meghatározására van szükség.

 

A teljes Városligetet átjárhatóvá tették volna a kutyáknak

 

Az alapelv az volt, hogy legyen mindenhol engedélyezett a szabadon kutyázás. Ennek indokolt esetben természetesen lehet korlátozása, például olyan területen, ahol valóban zavarhatnak a kutyák egy adott szabadidős funkciót. Ezeken a helyeken a póráz használatát kötelezővé tennék, de javasolnak olyan területeket is, ahová pórázon vezetve sem mehet be kutya.

 

Másik sarkalatos kérdés a futtatók kiépítése, amelyekre kiegészítő lehetőségként tekintenek az EB OVO szakemberei. Szerintük elégtelen megoldás, ha csak a futtatókban lehet póráz nélkül kutyát sétáltatni a Liget területén. „Erre tavaly decemberben egy szemléltető rendezvényt szerveztek a civil kutyások a Ligetben. A jelenlegi adatok szerinti napi 900 kutyás látogatót terelték be egy 200 nm-es lekerített területre, amekkora a tervezett futtató is lenne. Világosan látszott, hogy ez nem lehet megoldás, ráadásul ezeket a futtatókat a kutyások által jelenleg alig látogatott területre helyeznék el” – vázolja a futtatókkal kapcsolatos legnagyobb hiányosságot Csonka Berta. Ennek ellenére támogatják, hogy a szabad kutyasétáltatás lehetősége mellett, kiegészítő funkcióként működjön egy-egy tematikus, lekerített kutyás park is.

 

Funkciók szerint osztották fel a parkot

 

„A funkcionális működés megfogalmazása fontos megközelítése a kutyás használatnak. A tervek szerint sokkal több funkció kerül a Ligetbe, mint eddig volt. A ligeti kutyázást ez is nagyban befolyásolja, hiszen éppen azért szeretünk oda járni a kutyánkkal, mert nagy, összefüggő zöldterület áll rendelkezésre. A konfliktusok száma is azért kevés, mert van helyünk kikerülni egymást. A tervezett új funkciók viszont zsúfoltabb tereket eredményeznek, ezért a kutyások igényét egy minimum 10 hektáros, egybefüggő, ligetes-fás, funkció nélküli területként fogalmaztuk meg. Ez a méret a jelenleg legfrekventáltabb kutyás területek összeadásából született, a Királydomb és a Nagyrét területének összegéből” – osztja meg a javaslatuk részleteit az elnök.

 

„Mivel a tervezőknek készített javaslatunkat mindössze az első koncepcióterv ismeretében kellett elküldenünk, a konkrét területeket inkább funkcióhoz kötöttük. A területigényt is mozgathatónak gondoljuk, bár a szabad terület egybefüggősége és mérete fontos  szempont. Érdemes kiemelni, hogy ez a szabadon használható terület nem kizárólag a kutyásoké lenne, hanem mindenki számára bejárható, azonban számítani kell a kutyák felbukkanására, ha például piknikezni ül le valaki” – mondja Csonka Berta, aki szeretné, ha a tervezés és az üzemeltetés további kidolgozásának is résztvevője maradna az egyesület. „Hisszük, hogy egy jól megtervezett kutyás park fenntarthatóbb és alkalmasabb a békés parkhasználatra” – teszi hozzá.

 

A legújabb vázlattervbe csak néhány javaslat került be

 

Az EB OVO Egyesület tanulmányában a teljes parkot zónákra osztaná attól függően, hogy adott terület milyen funkcióval bír, és ott szabadon, pórázon vagy egyáltalán nem lehet a kutya. Ezt a megközelítést a koncepciótervben nem vették figyelembe az építészek.

 

Az elkészült és június 8-án bemutatott parktervben két zárt futtató szerepel: egy 4836 négyzetméteres a Hermina útnál, egy 2843 négyzetméteres pedig a Botanikus kert és az Ajtósi Dürer sor közötti út mellett. A Királydomb pórázas területként szerepel, mert bár a kutyások és kutya nélküliek is azt szeretik leginkább, a tervezők a kutya nélkülieket részesítik előnyben.

 

A szabadon kutyázós, 11600 négyzetméteres terület a zárt futtató mellett, a Napozóréttől északra lenne, utakkal határolt területen. A közelben lesz a Sörkert és az illemhely. A területen kap helyet egy kutyás-családos játszótér is, amelyet az EB OVO Egyesület javasolt a tanulmányában. Ebbe a futtatóba erre kifejlesztett elemeket építenének, bújós-mászós, vizes-fürdetős eszközöket, amelyeket az Ilona Malom Műhely készít majd el. Igaz, ezt a játszóteret az EB OVO által javasolt szabadon kutyázós terület rovására alakították ki.

 

A tervek szerint az eddiginél sokkal több közterületes munkatársat és parkfelügyelőt alkalmaznának a területen.

 

Példaértékű lehet a Városliget kutyás stratégiájának kialakítása

 

Az egyesület elnöke szerint nagyon fontos, hogy a sok jó külföldi példa mellett Magyarországon is megalkossanak egy kiválóan működő kutyás stratégiát. „A kutyás közösségek meghatározó szerepet játszanak a közparkok életében, tagjaik naponta többször, esőben, hóban használják a parkot. Egyre inkább jellemző az igény, hogy mindezt konfliktus nélkül, környezettudatosan folytathassák. Maguk a kutyások is elvárják, hogy minden gazdi feltakarítson kutyája után, és kedvencük ne rongálja a környezetét. Ne áshasson például lyukakat, a fák ágait ne törje le, és mindeközben ne keltsen félelmet más parkhasználókban. A kutyás normák kommunikációja tehát szorosan ide tartozik, ezért a park üzemeltetésének egyértelmű megfogalmazását is feladataink közé soroljuk. Az átalakítások mellett a kommunikáció kap majd kulcsszerepet a városligeti kutyázásra váró átalakulásban. Most, hogy sikerült a kutyás életmódnak szakmai kontextust teremteni, következő célunk a legjobb üzemeltetés kialakítása és fenntartása lesz, ha lesz rá fogadókészség a Városliget Zrt. részéről” – ér Csonka Berta a történek végére, amely valójában nem a befejezése, hanem új kezdete lesz a városligeti kutyázásért végzett munkának.