Az EB OVO Egyesület az önkormányzat felkérésére kutyás programot indított Zuglóban a felelős városi állattartásért, amelynek kapcsán 2016 októberében kérdőívekkel mérte fel a kerület kutyás helyzetét. Külön kérdőív állt a kutyatartók és nem kutyatartók rendelkezésére, mivel a cél egy olyan stratégia kidolgozása, amellyel elősegíthető a két csoport békés együttélése a XIV. kerületben is.
Az EB OVO Egyesületet Szabó Rebeka, Zugló állatvédelemért felelős alpolgármestere kereste meg 2015 novemberében, hogy felkérje egy megalapozó vizsgálat elkészítésére, amely elindíthatja a kerületben egy hosszú távon is fenntartható kutyás program megvalósítását.
Tervezik a további közös munkát
Csonka Berta, az EB OVO elnöke szerint a közös munka alatt kiderült, hogy nagy szükség van az EB OVO szakértelmére a kerületben. „Az egyik legfontosabb közterületi felújítás, a Pillangó Park építésébe is szeretnének bevonni minket, és ott van a Kassai tér felújítása, amely szintén lehetőséget ad a bekapcsolódásra. Ezért most készítünk egy 2017-re szóló együttműködési tervet, hogy a közös munkát hogyan tudnánk hatékonyan folytatni” – teszi hozzá az elnök, aki nagyon örül, hogy a városvezetők kezdik felismerni a közösségi kutyatartás fontosságát és annak helyén kezelését a települések mindennapi életében.
A közösségi tervezés megoldás lehet Zuglóban is
A 2016 decemberére elkészült átfogó zuglói tanulmány részletes képet ad a környező kerületek kutyás szempontjairól, Zugló kutyás helyzetéről, amelyben a futtató használati szokásoktól kezdve a közösségi konfliktusokig mindent megvizsgál. A jogszabályi vonatkozásokat, a kerületet érintő fejlesztések adta lehetőségeket mind figyelembe veszi a részletes vizsgálat, amely összegzésében rávilágít komolyabb hiányosságokra.
„Budapest‐ Zugló Önkormányzata már 2005‐ben felismerte a kulturált ebtartás és a békés együttélés megteremtésének fontosságát. Már akkor megfogalmazta az oktatás és a kommunikáció támogatásának szükségességét. Ezen a téren továbbra is sok lehetőség áll a kerület előtt. A kerület gyengesége viszont, hogy a kutyafuttatók kialakításakor nem vették figyelembe sem a kutyák, sem a gazdák igényeit, ezért kevéssé használható területeket határoltak le. A civil lakossággal folytatott megbeszélések, a közösségi tervezés gyakorlatának folytatása látványos fejlődést jelenthet. Ha viszont ez nem történik meg, akkor az a veszély fenyeget, hogy a lehatárolt területeket nem fogják használni, más területeken jelenik meg a kutyázás, ezek pedig az erőfeszítések ellenére további konfliktusok forrásává válnak.” – olvasható a tanulmányban.