Az új Szabálysértési törvény (2012. II. tv.) április 16-án lép életbe. Eszerint a vakvezető és a mozgássérült segítő kutya kivételével a más kutyával, sem segítő sem társállattal, nem lehet szájkosár és póráz nélkül tömegközlekedésen utazni, illetőleg bemenni boltba, fürdőbe vagy játszótérre.
A Segítőkutya rendelet (27/2009 SZMM. (XII. 3.)) szerint erre megvan a jogosultság, mert a törvény magasabb szintű, mint a rendelet.
A felelős gazdik számára az igazán lényeges információ ez:
a) település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya kivételével – póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja,
Hiszen eddig sem vittük be élelmiszer boltba, fürdőbe vagy játszótérre kutyánkat. Az életvitelszerűen tartott kutya hétköznapjait befolyásoló kérdések számunkra a meghatározóak.
Nade, akkor hol „kóborolhat” kutyánk, valószínű ez a kifejezés a nem-pórázon vezetett kutyára vonatkozik, pedig van sokféle átmenet.
Kérdéseink: az eddigi állapotot vajon mennyiben befolyásolja ez a változtatás?
Gyanítjuk, hogy ez egy látszat intézkedés, hogy a kutyagazdik is érezzék, számon vannak tartva.
Mi a tájékoztatás módja és milyen alternatívák merülhetnek fel?
Ha a segítőkutyáknak „mindent” szabad, miért nem csinálunk egy olyan rendszert, ahol az én kutyám is lehet segítő, hiszen az a képzettsége alapján segítő, nem pedig az alapján, hogy az ő szőre kevésbé allergén, stb?!
Egyértelmű, hogy nem egészségi okokból nem léphetnek be a kutyák ezekre a területekre, hiszen a segítőkutyák nem ebben különböznek. Tehát motiváló lehetőséget kellene adni, hogy több „segítő” fokozatú kutya lehessen, ami azt jelenti, hogy a jól képzett, nevelt kutyák gazdijai kiváltságokat kapnak a fenti szabálysértési tv alól.
Mert hát, aki nem tudja kutyáját megnevelni, az tényleg ne szálljon fel a villamosra szájkosár nélkül.