Interjú készült Szabó Rebekával, Zugló alpolgármesterével, aki többek között az EB OVO-val közös munkáról is beszámol. A felelős kutyatartás fontos kérdéseiről, és a civilek erősödő szerepéről olvashatunk.
Szabó Rebeka, Zugló állatvédelemért felelős alpolgármestere, volt országgyűlési képviselő a kutyabarat.hu által készített interjúban kiemeli, hogy bár az állatvédelmi törvényen is lenne mit változtatni, az alapvető gond annak a gyakorlati alkalmazásával van, mert sajnos sok esetben az sem teljesül, amit a jogszabály tartalmaz.
„Maga az intézményrendszer, a hatósági rendszer áll gyenge lábakon. A szabályozás kapcsán probléma – hogy egy példát említsek önkormányzati szinten is -, hogy az önkormányzatokra van bízva a gyepmesteri telepek működtetése, az önkormányzatok kaphatnak ehhez állami forrást, de legtöbbször mégis a civil szervezetek végzik ezt a feladatot. Vannak jó példák, ahol a civilek és az önkormányzat közösen, az állatok igényeit figyelembe véve működtetnek menhelyet és ebrendészeti telepet, de a jellemző inkább az, hogy a munka érdemi része a civil szervezetek vállán nyugszik, akik állami támogatás nélkül, önerőből és adományokból tartják fenn magukat. Így az állam gyakorlatilag kivonul az állatvédelemből, ami nem helyes” – mondja az alpolgármester.
A kutyabarát hozzáállásnak van hová fejlődni
A kutyabarát helyek kapcsán azt említi, hogy bár egyre több kutyabarát hely van, és egyre több kutyás, mégis létezik egy furcsa határvonal, elzárkózás egyesek részéről, hogy a „kutya ide ne jöjjön, csak idepiszkít, bajt csinál”. Szerinte nagyrészt annak köszönhető ez az idegenkedés, hogy sokszor nem bíznak a nem kutyások a kutyásokban, és abban, hogy kulturáltan, felelősen tudják tartani a kutyájukat. „Néhány rossz példa valóban ad is erre okot, de sajnos az általánosítások a felelős kutyatartókat is megbélyegzik.” – teszi hozzá Szabó Rebeka.
Jó példaként említ egy csehországi gyakorlatot: „Az ottani egyetem dolgozói bevihették a kutyáikat a munkahelyükre, és ez senkinek nem jelentett problémát. Teljesen más volt a hozzáállás, nem a kutya megléte, hanem a viselkedése volt a szempont – így természetesen a kutyatartók is odafigyeltek, hogy kutyájuk viselkedése ne zavarjon másokat. Úgy érzem, nálunk még van mit tanulni ezen a téren.”
Az EB OVO is közreműködik a zuglói tervezésben
A XIV. kerület hatalmas, tele megoldandó kutyabarát kérdéssel. Döntéshozóként mindig figyelembe kell venni a kutyások és a nem kutyások szempontjait, elvárásait. Mint mondja, az a feladat, hogy megtalálják a megfelelő kompromisszumokat és lefektessék azokat a szabályokat, amelyek a két csoport békés együttélését lehetővé teszik.
„Mindenképp javítani kell a kutyás infrastruktúrán, ez nem kérdés! De nem mindegy, ez hogyan történik. Nagy kerület vagyunk, viszonylag sok zöldterülettel és a fejlesztésekbe, a tervezésbe igyekszünk bevonni a helyi és egyéb szakmai civil szervezeteket is. Most például az EB OVO nevű civil szervezettel működünk együtt a kerület kutyás stratégiájának megalapozásában. Szeretnénk, ha a különböző fejlesztések, a kutyafuttatók, a kutyaürülék gyűjtők, a kutyás és nem kutyás lakosság igényeinek is megfelelnének, ezért kértük meg az EB OVO-t egy lakossági kérdőíves felmérésre, és egy megalapozó tanulmány elkészítésére” – mondja az alpolgármester.
A közös munkát végül a képviselő testületnek kell jóváhagynia, ami a konkrét kutyafuttatók megjelenését felszereltségét jelenti. „Az EB OVO-val készítjük elő a kerületi kutyás stratégiát, végezzük a vélemények begyűjtését, az állapotfelmérést. A stratégiának természetesen része lesz kutyafuttatók, kutya-játszóterek kialakítása, fejlesztése , de a konkrétumokat majd a képviselő testületnek kell jóváhagynia” – vázolja a döntési folyamatot a városvezető.
A teljes cikk ide kattintva olvasható >>>