A felelős kutyatartás közös ügyünk.

Hírlevél
feliratkozás


Név
E-mail


Az Ön banner
helye!

Párbeszédet kezdeményez a kutyások, a nem kutyások és a hatóságok között az EB OVO Egyesület. Április 12-én, szombaton egy napra a kutyásoké lett a Szabadság tér. A barátságtalan tiltó táblát az EB OVO Kutyás Nap felirattal takartuk le. Az ötödik alkalommal megrendezett takarítás a téren ezúttal a városi kutyatartásról szóló konferenciával folytatódott, amire eddig még nem volt példa Magyarországon. 

 

Hangulatvideó a már hagyományosnak számító kutyás köztakarításról a Szabadság-téren

 

 

 

Válogatás az EB OVO Egyesület legfontosabb videóiból itt >>

 

A felelősségteljes ebtartókat tömörítő EB OVO Egyesület célja, hogy bebizonyítsa: létezik kulturált városi kutyázás, és harmonikus, békés egymás mellett élés kutyás és nem kutyás emberek között, akkor is, ha négylábú barátaink életét, mozgását nem szorítják eltúlzott szabályok, korlátok és tilalmak közé. A rendezvény az immár hagyományos tértakarítással kezdődött, amelynek során a résztvevők nemcsak a kutyapiszkot, hanem az összes többi hulladékot, például az üres zacskókat, használt papír zsebkendőket és a dohányzással kapcsolatos szemetet is összeszedték – mi tagadás, utóbbiakból lényegesen több gyűlt össze.

 

A téren délelőtt tíz és délután öt óra között megfordult legalább ötven kutya és több száz ember; olykor egyszerre több tucat négylábú is sürgött-forgott viszonylag kis helyen, jórészt póráz nélkül (szájkosárról nem is beszélve). A rendőrök és közterület-felügyelők ezúttal békés külső szemlélői voltak csupán az eseményeknek: itt és most, az előre bejelentett rendezvényen végre a kutyások is a társadalom egyenjogú tagjának érezhették magukat, és bizonyíthatták, hogy nem kell félni sem tőlük, sem négylábú barátaiktól. Az ebek pedig nem hoztak szégyent gazdáik fejére: gyakorlatilag egyetlen morgás sem hangzott el, még kutya és kutya között sem, pedig a jelenlevők között veszélyesként számon tartott fajták is képviseltették magukat. Talán az egyetlen „rendbontásnak” az nevezhető, amikor egy süldő retriever elcsent egy lekváros fánkot az egyik asztalról: az egyesület ugyanis kávéval, üdítővel, süteménnyel és szendviccsel is kínálta a program résztvevőit, akár kutyával, akár a nélkül érkeztek.

 

A takarítást és az ugyancsak ez alkalomból megrendezett fotókiállítást követően – melyen Mernyó Ferencnek az ember és a kutya kapcsolatát bemutató életképeit tekinthette meg az érdeklődő –, délután került sor a konferenciára. Monoki Nikolett közgazdász szemmel, új oldalról közelítette meg az ebtartás kérdését. Miklósi Ádám, az ELTE Etológiai Tanszékének vezetője azt foglalta össze, hogy miért is a kutya lett az ember legjobb barátja, és mennyiben tér el ez a kapcsolat a más állatokkal való viszonyunktól. Korom Gábor a kutyanevelés terén páratlanul sikeresnek bizonyult Tükörmódszert mutatta be, és felvázolta a jövőben bevezetni javasolt „Városi Kutya Vizsga” lehetőségét. Dr. Pálinkás Viktória állatvédelmi jogász az ebeknek az erdőben, természetben való mozgatásának kérdését járta körül, összehasonlítva más európai országok gyakorlatával. Végül, de nem utolsósorban Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója ismertette az elveszett kutyák hazatalálását segítő újítást: az okostelefonon és számítógépen futtatható kutyakereső alkalmazást.

 

Ezzel azonban csak a konferenciasátorban ért véget a program: a sátor előtt elhelyezett asztaloknál ugyanis olyan társadalmi szervezetek mutatkozhattak be, amelyek az ember és a kutya együttélésének segítését tűzték ki célul maguk elé. Az esemény uzsonnával és kötetlen beszélgetéssel zárult, s a résztvevők egy-egy csomag környezetbarát, lebomló anyagból készült kutyapiszok-felszedő zacskót kaptak ajándékba. A kutyások mellett számos kutya nélkül érkező látogató is megfordult a rendezvényen, és a járókelők érdeklődő viselkedése kiválóan igazolta, hogy azok, akik személy szerint nem tartanak kutyát, azok többségükben nem az ebtartást ellenzők táborát gyarapítják, hanem nagyon is rokonszenveznek négylábú barátainkkal. Az egyetlen sajnálatos dolog, hogy éppen az ebtartást szabályozni jogosult önkormányzatok közül az eseménynek otthont adó V. kerületin kívül mindössze a XVIII. kerületi képviseltette magát; a többiek, bár kaptak meghívót, sajnos nem mutattak érdeklődést a téma iránt, pedig hasznos tapasztalatokkal lehettek volna gazdagabbak.

 

– A kutyatartás az emberi létforma elválaszthatatlan része, és ez nincs másképp a nagyvárosban sem: Budapesten minden negyedik családban van kutya – hangsúlyozta Csonka Berta, az Eb Ovo Egyesület alapító elnöke, aki szeretné a helyére tenni a törvényhozókban az ember-kutya kapcsolatról kialakult képet. A jelenlegi szabályozás a kutyát nem barátként, hanem ellenségként kezeli, és nincs összhangban sem a mindennapi tapasztalatokkal, sem a tudományos kutatások eredményeivel. Egyre-másra születnek az indokolatlan szigorítások, tiltások, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a kutyás családokban a négylábú is családtag, így a családi programoknak is része: szeretnék vele együtt jól érezni magukat, úgy, mint a népszerű kutyás filmeken. Ennek szellemében készítette el az egyesület egy integrált családi kutyáspark tervét, amely több, mint „kutyafuttató”, hiszen éppen az a lényege, hogy ne elválassza a kutyát az emberi szabadidős elfoglaltságok színterétől, hanem beleillessze. És hogy ez lehetséges, arról a Szabadság téri Kutyás Nap meggyőzhetett bárkit – aki jelen volt rajta.

 

Mirtse Áron

A program a „Belváros új főutcájának kiépítése – II. ütem – Ferenciek tere és környéke rehabilitációja”című, KMOP-5.2.2/A-10-2f-2011-0001 jelű kiemelt városrehabilitációs projekt keretében elkülönített programalap felhasználásával megvalósuló mini-projektek támogatásának keretében jött létre.