Sokakat felháborító hír jelent meg 2015 nyarán, miszerint Ferencvárosban kétszázezer forintra emelik a póráz nélküli kutyasétáltatók büntetését. A közösségi együttélés szabályairól szóló önkormányzati rendelet életbe léptetése arra késztette a gazdikat, hogy összefogjanak, a folyamatba pedig az EB OVO Egyesület is bekapcsolódott.
Kőbányán már túl késő volt
A már akkor is közösségként működő ferencvárosi kutyások fenyegetésként élték meg a határozat elfogadását. „Érdekes jelenség, ahogy kialakul a közösség egy-egy fenyegetés kapcsán”- mondja Csonka Berta, az EB OVO Egyesület alapítója. „2009-ben az EB OVO-t is egy hasonló helyzetre reagálva alapítottuk meg. Azért szerveződtünk, hogy ne tiltsanak ki minket egyenként a Szabadság térről” – teszi hozzá.
A IX. kerületi szabályozás elfogadása előtt a X. kerületben is hasonló rendelet lépett életbe, ahol szintén súlyos bírság megfizetése fenyegette a kutyájukat szabadon engedő gazdikat. Ott a civilek hiába próbáltak tenni valamit, a X. kerület kész tervvel állt elő. „A IX. és a X. kerületről szóló hír egyszerre jelent meg 2015 nyarán, több kutyás közösség meg is keresett minket. Így ismerhettük meg személyesen a kőbányai kutyások egyik csoportját, és így léptünk kapcsolatba a IX. kerületi kutyások képviselőivel. Közöttük volt Mohácsi Katalin településmérnök, aki egy szakmai megoldással állt elő.
A IX. kerületi kutyások bizonyítani szerették volna, hogy a büntetés önmagában csak konfliktust szül, nem pedig megoldást hoz a kutyatartás körüli problémákra. Kulcsfontosságú a kerületi döntések meghozatalakor egy mindenkinek elfogadható kutyás rendszer, amely tekintetbe veszi a kerületi adottságokat, a laksűrűséget, a zöldterületi eloszlást és más településmérnöki szempontokat. Ennek a rendszernek a prototípusát készítette el Mohácsi Katalin településmérnök, kerületi kutyás. Összeállított egy tanulmányt, amelyben adatok mentén mutatja be a kerületi kutyás viszonyokat. Egy ilyen megalapozó vizsgálat feltárja a kerület lehetőségeit, a hozzá íródott stratégia pedig megmutatja, hogyan lehet a legjobbat kihozni az adottságokból.
Nem dolgoztak hiába, mintaprojekt született
Bár elkészült a teljes kerületre vonatkozó megalapozó vizsgálat, amelyet még abban az évben megkapott a IX. kerületi alpolgármester, valamint az állattartásért felelős önkormányzati munkatárs, a tanulmányt nem használta a vezetőség. „Jellemző, hogy a döntéshozók csak akkor szembesülnek a kutyatartás népszerűségével, amikor meghoznak egy rendeletet és az óriási visszhangot vált ki. Általában ez negatív visszhang, hiszen nehéz úgy jót tenni, ha nem kérdezik meg az érintetteket a megoldásról” – meséli Csonka Berta, aki megértette Kata szempotjait és továbbvitte azokat. „Kata a saját kutyás problémáját szerette volna megoldani a IX. kerületben, ott azonban nem volt partner az önkormányzat. Mi 2015-re már több kerülettel sikeresen együtt dolgoztunk, így kiegészítettük az EB OVO palettáját a településmérnöki vizsgálattal és a stratégia elkészítésével.”
Az EB OVO Egyesület minden olyasmire vállalkozik, ami kutyatartói igényként megfogalmazódik. Az egyesület szolgáltatásai ezen igények mentén születnek meg. Ehhez találják meg a szakértőket és kezdenek el építkezni. 2015 előtt a figyelemfelkeltés volt a lényeges, de most is nagyon fontosnak tartják a hiteles kommunikációt, a bevonást és a közösségi megoldásokat a kutyásokat érintő kérdésekben. „Az EB OVO Egyesület ebben a folyamatban segít az önkormányzatoknak, Kata pedig egy nagyobb látószöget hoz ebbe a működésbe, amikor kutyás szempontból vizsgálja és véleményezi egy kerület működését. Az például nagyon fontos, hogy egy-egy kutyafuttató milyen távolságra fekszik a lakóházaktól, mert ha túl messze, nem fognak elmenni odáig a gazdik” – szemléltet egy nagyon egyszerű példával az alapító elnök.
Új irányok nyíltak
„A kutyák szerepe az elmúlt évtizedekben hatalmas változáson ment át. Korábban házőrzőnek tartották, ma már egy életmódot választ az ember, ha úgy dönt, gazdi lesz belőle. A kutyatartás egy olyan applikáció, ami kivisz a közterületre, igazi barátokat szerezhetünk vele, és a gazdit is megmozgatja. Nagyon fontos, hogy ezt az értéket meg tudjuk úgy fogalmazni, hogy azt a társadalmunk be tudja fogadni. Ezért hatalmas lépés a kutyás szempontú településtervezés” – vázolja a városi kutyatartás előnyeit az egyesület alapítója.
„Katával végzett munkánkban többször meglepetés ért minket. A nem kutyások például számon kérték, hogy ők miért maradnak ki a felmérésből. Beláttuk, hogy nem csak a kutyatartókról van szó ebben a folyamatban, inkább lakóközösségekben kell gondolkodnunk. Csak közösen tudunk olyan megoldást találni, ami a hétköznapokban segít az együttélésben. További érdekes felismerés, hogy nem sokban különböznek a kutyás és a nem kutyás igények: nyugodt, tiszta környezet szeretnének. A nem kutyások is azt várják a kutyatartóktól, hogy eszerint használják a közterületeket, és a kutyatartók is így szeretnének kutyázni. A konfliktus akkor jön, amikor túl szigorúak, betarthatalanok a szabályok, akár ki is tiltják a kutyázást. Aki kutyázni szeretne, tilosban jár, bármit tesz, így tulajdonképpen ’szabad a gazda’, hiszen végül mindenki azt csinál, ami jólesik. Ebben a káoszban élesednek a konfliktusok, aminek eredményeként minden kutyásra kiterjedő szigorításokat vezetnek be” – vázolja a tipikus folyamatot az EB OVO Egyesület elnöke.
Nagyon sok a kulturált kutyatartó, az EB OVO-t pedig ezen láthatatlan, kulturált kutyás közösség bátorítására, előtérbe helyezésére hozták létre. Mint többször megfogalmazták: a jó kutyás nem látszik, és éppen azért, mert nem zavarja a környezetét.
Az EB OVO Egyesület szakmai eszközt talált
A településmérnöki szempontok az önkormányzatok nyelvére fordítják le a kutyatartás kérdéseit. Közösségi szempontból, adatok alapján vizsgálják meg a kutyatartók igényeit, így egy önkormányzat következetesen, saját stratégiájába illeszkedően tud döntéseket hozni a kutyatartás körüli fejlesztésekről. A hangsúly a közösségi fejlesztésen van, mert például Óbudán, Zuglóban és a 13. kerületben is jelentősek a kutyafuttatók körül kialakult közösségek. Ezért minden megoldandó kérdésnél meg kell kérdezni az érintetteket.
A közösségi fejlesztés kulcsa az önkormányzat
„Szeretnénk ezt a szemléletet és tudást hatékonyan rendelkezésre bocsátani. Azért kötöttünk ki az önkormányzatoknál, mert azt látjuk, hogy az a legkisebb szerveződési pont, ahol ez a feladat gazdára talál, és ahol ezt fenntarthatóan vinni lehet. Az is fontos változás az EB OVO Egyesület életében, hogy a szakmaiság mellett belépett a finanszírozás felelőssége. A kutyatartás közösségi képviselete az önkormányzatok feladata, amit felelősen csak kellő szakértelemmel lehet elvégezni” – részletezi a közösségi kutyatartás jövőképét Csonka Berta. „Jelenleg öt budapesti önkormányzattal vagyunk szerződéses kapcsolatban, de ez semmi a 3200-as magyarországi településszámhoz képest. Szeretnénk a tapasztalatainkból, tudásunkból készíteni egy oktató anyagot, amely alkalmas arra, hogy az önkormányzatoknál a felelős vezetők adekvát döntéseket hozzanak a kutyás kérdésekben. Mi pedig ott leszünk egy-egy nagyobb feladat, kihívást jelentő projekt tervezésekor” – teszi hozzá az egyesület elnöke.
A Ferencvárosban elkészült vizsgálat elsőként mutatta meg egy budapesti kerület kutyás helyzetképét. Azóta több kerület felismerte, hogy szükség van elemzésre, mielőtt döntés születik a kutyatartókat érintő kérdésekben. Óbudán, Zuglóban és a Városliget felújítása kapcsán is készült megalapozó vizsgálat, amelyet Mohácsi Katalin és az EB OVO Egyesület munkatársai közösen állítottak össze.
A Ferencvárosban készült megalapozó vizsgálat teljes terjedelmében itt érhető el >>